MAGYAR SÍALPIN és TÚRASÍ SPORTEGYESÜLET ALAPSZABÁLYA

Az alább meghatározott társadalmi szervezet ("Egyesület") jelen alapszabályát ("Alapszabály") az Egyesület Közgyűlése fogadta el 2017. október 11. napján az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvénynek ("Civil törvény"), a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek ("Ptk.") valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvénynek megfelelően.

I. AZ EGYESÜLET NEVE

1.1 Az Egyesület teljes neve: Magyar Síalpin és Túrasí Sportegyesület

1.2 Az Egyesület rövidített neve: Síalpin SE

1.3 Az Egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

II. AZ EGYESÜLET SZÉKHELYE, MŰKÖDÉSI TERÜLETE

2.1 Az Egyesület székhelye: 1053 Budapest, Kecskeméti utca 2.

2.2 Az Egyesület működési területe bel- és külföldre egyaránt kiterjed.

III. AZ EGYESÜLET CÉLJAI ÉS TEVÉKENYSÉGE

3.1 Az Egyesület céljai:

  1. a síalpinizmus és a túrasízés magyarországi népszerűsítése;
  2. a magyarajkú síalpinista és túrasíző közösség összefogása;
  3. a síalpinizmus és túrasízés biztonságos és élvezetes műveléséhez szükséges oktatási és ismeretterjesztő tevékenység végzése;
  4. hazai és nemzetközi síalpinista, túrasí, illetve az ezekhez kapcsolódó sportágak versenyein résztvevő magyar versenyzők támogatása, felkészítése;
  5. sítúra és síalpinista versenyek és egyéb, ezen sportokhoz kapcsolódó rendezvények szervezése;
  6. mind a hazai, mind a külföldi síalpinista és túrasí útvonalakról adatbázis készítése és üzemeltetése;
  7. a már meglévő hazai túrasí útvonalak népszerűsítése, újak kijelölése és mindezek karbantartása;
  8. oktatási és figyelemfelhívó tevékenység a hegyi sportok biztonságossá tétele érdekében;
  9. a síalpinizmust és túrasízést kiegészítő sportágak közös művelésének támogatása;
  10. a sportági közösség összefogása és a sportág népszerűsítése érdekében egyéb szabadidős programok szervezése;
  11. az ifjúság sportra nevelése;
  12. fogyatékkal élők és mozgássérültek, illetve mozgáskorlátozottak sportolási lehetőségeinek elősegítése, az esélyegyenlőség megvalósulásának támogatása a szabadidő-, és sporttevékenységekben;
  13. környezet- és természetvédelemi ismeretterjesztés és tevékenység;
  14. az aktív életmód népszerűsítése, egészséges életmódra nevelés.

3.2 Az Egyesület alapvető tevékenysége:

  1. 3.1. pontban meghatározott célok megvalósításához szükséges személyi, eszközbeli, információs és pénzügyi háttér megteremtése és biztosítása;
  2. 3.1. pontban meghatározott célok megvalósításához kapcsolódó rendezvények lebonyolítása;
  3. 3.1. pontban meghatározott célokhoz kapcsolódó kiadványok készítése;
  4. tagjai sportszakmai színvonalának folyamatos növelése;
  5. tagjai közös érdekeinek képviselete és védelme;
  6. tagjai tevékenységének szükség szerinti összehangolása;
  7. valamennyi olyan tevékenység, amely a 3.1 pontban meghatározott célok elérése érdekében fejt ki.

3.3 Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független, pártoknak anyagi támogatást nem nyújt.

IV. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

4.1 Az Egyesület induló jegyzett tőkéje az alapító tagok által befizetett tagdíj, amelyet az alapítótagok a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésekor készpénzben bocsátottak az Egyesület rendelkezésére.

4.2 Tagdíj

  1. Az Egyesület éves tagdíjának mértékét az Elnökség javaslatára a Közgyűlés határozza meg.
  2. Az adott évre vonatkozó tagdíjat a tagoknak minden év január 31-ig bezárólag kell befizetni azEgyesület bankszámlájára, ez alól kivételt képeznek az év közben csatlakozó tagok, akiknek a tagsága a tagdíj Egyesülethez való megérkezésének napjával kezdődik. Az év közben csatlakozó tagoknak a teljes éves tagdíjat kell fizetniük.

4.3 Az Egyesület gazdasági tevékenysége

  1. Az Egyesület céljai megvalósítása, gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági-vállalkozási tevékenységet is folytathat, amely azonban nem lehet az Egyesület fő tevékenysége.
  2. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez. Gazdálkodása során elért eredményét nem oszthatja fel, azt csak az Egyesületi célokban megfogalmazott tevékenységekre használja fel.
  3. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetésiszabályzat-készítési kötelezettsége nincsen.

4.4 Költségvetés és éves beszámoló

  1. Az Egyesület pénzügyi éve megegyezik a naptári évvel.
  2. Az Egyesület éves költségvetés alapján gazdálkodik , amelyet az Elnökség dolgoz ki és a Közgyűlés hagy jóvá.
  3. Az Egyesült éves beszámolóját az Elnökség terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett az adott pénzügyi év fordulónapját követő május 31. napjáig. Az éves beszámoló közzétételéről és letétbe helyezéséről az Elnökség köteles gondoskodni.

4.5 Egyesületi pályázat, ösztöndíj

  1. Az Egyesület pályázatokat hirdethet, illetve bármely cél szerinti juttatását pályázathoz kötheti. A pályázat nem tartalmazhat olyan feltételeket, amelyekből – az eset összes körülményeinek mérlegelésével – megállapítható, hogy a pályázatnak előre meghatározott nyertese van (színleltpályázat). Színlelt pályázat a cél szerinti juttatás alapjául nem szolgálhat.
  2. Az Egyesület ösztöndíjat és egyszeri támogatást is nyújthat, valamint az egyesületi célok mind hatékonyabb megvalósítása érdekében fő- és mellékállású alkalmazottat is foglalkoztathat.

V. TAGSÁGI VISZONY

5.1 Tagsági viszony létrejötte

  1. Az alapító tagok tagsági jogviszonya ez Egyesület bejegyzésével jön létre.
  2. Az Egyesület bejegyzése után a z Egyesület tagjává olyan cselekvőképes természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet válhat, aki/amely:
    1. a megfelelően kitöltött és aláírt belépési nyilatkozat benyújtásával írásban:
      1. nyilatkozik belépési szándékról . A belépési nyilatkozatot az Egyesület Elnökségéhez kell eljuttatni és a tagsági viszony a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik. A Közgyűlés a belépési kérelmet a következő ülésén köteles napirendre tűzni és a belépési kérelemről dönteni. A Közgyűlés döntése ellen fellebbezésnek helye nincs.
      2. elfogadja az Egyesület Alapszabályát, céljait , szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait, és az Alapszabály alapján az Egyesület tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja; és
    2. a tagdíjat igazolt módon befizeti az Egyesület részére.
  3. A tagsági viszony a belépési kérelemnek a Közgyűlés általi elfogadásával keletkezik.

5.2 Az Egyesület rendes -azaz a tiszteletbeli tagságon kívüli- tagjait egyenlő jogok illetik meg és egyenlő kötelezettségek terhelik.

5.3 Az Egyesület rendes tagjának jogai:

  1. részt vehet az Egyesület Közgyűlésén;
  2. a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjára javaslatot tehet;
  3. a Közgyűlésen felszólalhat;
  4. a Közgyűlésen szavazati jogot gyakorolhat;
  5. ha a törvényben foglalt feltételeknek eleget tesz - az Egyesület bármely tisztségére választható;
  6. jogosult igénybe venni az Egyesületnek a tagok részére biztosított szolgáltatásait;
  7. az Elnökségtől írásban felvilágosítást kérhet, vagy az Egyesület működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba – az Elnökség bármely tagjával előzetesen egyeztetett helyen és időpontban – valamely Elnökségi tag felügyelete mellett betekinthet, azokról saját költségre másolatot készíthet. Az Elnökség megtagadhatja a felvilágosítás megadását, illetve a betekintést, amennyiben az az Egyesület jogos érdekeit sértené vagy veszélyeztetné, vagy ha azt a tag visszaélésszerűen gyakorolja. Az Elnökség felvilágosítás megadását, illetve a betekintést megtagadó döntése ellen a tag a döntés kézhezvételétől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet a Közgyűléshez, amely azt a soron következő ülésén bírálja el.
  8. Az Egyesület tagja, vezető tisztségviselője és esetleges felügyelőbizottsági tagja kérheti a bíróságtól a tagok vagy az Egyesület szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, ha a határozat jogszabálysértő vagy az alapszabályba ütközik. A határozat hatályon kívül helyezése iránt attól az időponttól számított harminc napon belül lehet keresetet indítani az Egyesület ellen, amikor a jogosult a határozatról tudomást szerzett vagy a határozatról tudomást szerezhetett volna. A határozat meghozatalától számított egyéves, jogvesztő határidő elteltével per nem indítható. Nem jogosult perindításra az, aki a határozat meghozatalához szavazatával hozzájárult, kivéve, ha tévedés, megtévesztés vagy jogellenes fenyegetés miatt szavazott a határozat mellett.

5.4 Az Egyesület rendes tagjának kötelezettségei:

  1. köteles tagdíjat fizetni;
  2. köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit;
  3. köteles betartani a Közgyűlés határozatait;
  4. köteles betartani az Elnökség határozatait;
  5. nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását;
  6. köteles teljesíteni az Egyesület tevékenységével kapcsolatosan önként elvállalt feladatait, és tőle elvárható módon elősegíteni az Egyesület célkitűzéseinek megvalósítását;
  7. köteles az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani, ahhoz méltó magatartást tanúsítani az egyesületi rendezvényeken kívül is.

5.5 A tagsági viszony megszűnik:

  1. a tag tagságról való lemondásával.
    A lemondásról írásban kell nyilatkozni, a lemondásról szóló nyilatkozatot az Elnökségnek kell megküldeni. A tagsági viszony a lemondásról szóló nyilatkozat bármely Elnökségi tag általi átvételének napján szűnik meg .
  2. a jogi személy, vagy jogi személyiség nélküli szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén;
  3. a tag halála esetén;
  4. tagdíjhátralék meg nem fizetése miatt.
    Amennyiben a tag a tagdíjat önhibájából nem fizeti meg, az Elnökség írásban, igazolható módon felhívja a tag figyelmét, és a felhívásban szereplő 30 napos póthatáridőt engedélyez a tagdíjhátralék megfizetésére, valamint ebben felhívja a tag figyelmét, hogy a tagdíjfizetés további elmulasztása a kizárás következményével járhat. Amennyiben a póthatáridő is eredménytelenül telik el, a tag tagsága automatikusan megszűnik. A tagság megszűnéséről a tagot az Elnökség írásban köteles értesíteni.
  5. a tag kizárásával.
    Bármely tag indokolt írásbeli kérelemmel kezdeményezheti az Elnökségnél valamely tag kizárását, amennyiben véleménye szerint annak magatartása, tevékenysége, mulasztása sérti a jogszabályokat vagy az Alapszabályt (ideértve a 5.4. pontban foglalt kötelezettségek megszegését) vagy a Közgyűlés határozatait, vagy az az Egyesület céljaival összeegyeztethetetlen. Az Elnökség írásban értesíti az érintett tagot a kizárási eljárás kezdeményezéséről, illetve kézbesíti neki az írásbeli kizárást kezdeményező kérelmet. Az érintett tag 8 napon belül írásban reagálhat a kizárási kérelemben foglaltakra. Az Elnökség a 8 napos határidő leteltét követő további 8 napon belül, valamennyi rendelkezésre álló információt mérlegelve dönt a kizárásról. Az Elnökség döntését 8 napon belül írásban kell közölni az érintett és az eljárást kezdeményező taggal. Az érintett tag a kizárásról szóló döntés ellen a kézhezvételtől számított 15 napon belül fellebbezéssel élhet, melyet a Közgyűlés soron következő ülésén bírál el. A Közgyűlés döntéséig az érintett tagsági jogait nem gyakorolhatja. Az Elnökség kizárás kezdeményezésről hozott elutasító döntése ellen fellebbezésnek nincs helye.
  6. a tagsági viszony Egyesület általi felmondásával.
    Ha a tag nem felel meg az Alapszabály 5.1 pontjában rögzített feltételeknek, az Egyesület a tagsági jogviszonyt harmincnapos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Közgyűlés dönt.

VI. AZ EGYESÜLET KÖZGYŰLÉSE

6.1 A Közgyűlés a tagok összességének ülése, az Egyesület legfőbb döntéshozó szerve.

6.2 A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

  1. döntés az Alapszabály elfogadásáról;
  2. döntés az Alapszabály módosításáról;
  3. döntés az Egyesület egyéb szabályzatainak elfogadásáról és módosításáról;
  4. döntés az Egyesület szétválásáról, más társadalmi szervezettel való egyesüléséről, vagy jogutód nélküli megszűnéséről;
  5. döntés az Elnökség tagjainak megválasztásáról, illetve visszahívásáról;
  6. döntés az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról;
  7. döntés a tagdíj összegének és esedékességének megállapításáról;
  8. döntés az Egyesület éves pénzügyi tervének elfogadásáról;
  9. döntés előző éves pénzügyi terv teljesítéséről szóló, a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint készített beszámoló elfogadásáról;
  10. döntés az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott közhasznúsági melléklet elfogadásáról, feltéve, hogy az Egyesület köteles ilyet készíteni;
  11. döntés az Elnökség előző éves tevékenységéről szóló beszámolójának elfogadásáról;
  12. döntés a tiszteletbeli tagság adományozásáról;
  13. döntés minden egyéb olyan kérdésben, amelyet a jogszabályok a Közgyűlés hatáskörébe utalnak;
  14. olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az Egyesület saját tagjával, elnökségi tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;
  15. az Egyesületi tagok elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;
  16. esetleges felügyelő bizottsági tagok megválasztása és visszahívása;
  17. végelszámoló kijelölése.

6.3 Közgyűlés összehívása

  1. A Közgyűlést évente legalább egyszer össze kell hívni.
  2. Az Elnökség köteles összehívni a Közgyűlést, ha:
    1. azt az Egyesület tagjainak legalább egytizede az ok és a cél megjelölésével írásban kéri;
    2. ha a vonatkozó jogszabályok így rendelkeznek; vagy
    3. a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha
      1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
      2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni;
      3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.
  3. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze a tagok részére a Közgyűlés napját legalább 15 nappal megelőzően írásban közölt meghívó megküldésével. A meghívónak tartalmaznia kell:
    1. a Közgyűlés helyét és idejét. A Közgyűlést Magyarországon belül bármely helyre össze lehet hívni;
    2. a Közgyűlés javasolt napirendjét, olyan részletességgel, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák;
    3. az Elnökség által a Közgyűlésre meghívott, szavazati joggal nem rendelkező személy megjelölését (ha ilyen van);
    4. a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés helyét és idejét, illetve a távolmaradás következményeit.
    5. ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
    6. A Közgyűlésen a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésekben hozhat határozatot, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van, és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
  4. A meghívó kézhezvételét követő 8 napon belül bármely tag az Elnökségnél írásban új napirendi pontot javasolhat. Az újonnan javasolt pontokkal kiegészített napirendet az Elnökség a Közgyűlés napját legalább 3 nappal megelőzően írásban közli a tagokkal.

6.4 Részvétel a Közgyűlésen

  1. A Közgyűlésen bármely tag részt vehet.
  2. A Közgyűlésen a tagok személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratban meghatalmazott meghatalmazottjuk útján vehetnek részt.

6.5 Határozatképesség és a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés

  1. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz.
  2. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.
  3. Határozat meghozatalakor nem szavazhat az:
    1. akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesit vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben részesít;
    2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;
    3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;
    4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;
    5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll;
    6. aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.
  4. Amennyiben a Közgyűlés határozatképtelen, a határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlést (a meghívóban feltüntetettek szerint) az eredeti Közgyűlés napját követő minimum 1 óra, maximum 7 nappal követő napra kell összehívni. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés a résztvevő tagok számától függetlenül határozatképes az eredeti Közgyűlés napirendjén szereplő kérdések tekintetében. A megismételt Közgyűlés megjelentek számától függetlenül fennálló határozatképességére a meghívóban figyelmeztetni kell.

6.6 Szavazás

  1. A Közgyűlésen az Egyesület minden rendes tagja szavazhat. Minden rendes tagnak egy szavazata van. A szavazási eljárásból az sem zárható ki, aki kizárási eljárás hatálya alatt áll.
  2. A Közgyűlés csak olyan kérdésben szavazhat, amely a Közgyűlés meghívójában szerepel, vagy amelynek tárgyalását a jelenlévő tagok legalább ⅘-e megszavazza .
  3. A Közgyűlés határozatait, kivéve ha a jelen Alapszabály másképp rendelkezik, a határozathozatalnál figyelembe vehető szavazatok többségével (50%+1 szavazat) hozza meg.
  4. Az Alapszabály módosításához a figyelembe vehető szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  5. Az Egyesület céljának módosításához, más társadalmi szervezettel való egyesüléséről, vagy jogutód nélküli megszűnéséről szóló döntéshez az Egyesület valamennyi szavazati joggal rendelkező tagok ¾-es szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
  6. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.
  7. A Közgyűlés titkosan, írásbeli szavazással dönt:
    1. személyi kérdésekben; vagy
    2. ha a Közgyűlés elnöke vagy a jelenlévő tagok legalább 20% ezt kezdeményezi.

6.7 A Közgyűlés lebonyolítása

  1. A Közgyűlés levezető elnöke az Elnök, akadályoztatása esetén az Alelnök.
  2. A Közgyűlés az ülés megkezdése után, bármely tag javaslatára a jelenlévő tagok közül 2 fős szavazatszámláló bizottságot választ.
  3. A Közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni.
    A jegyzőkönyv tartalmazza a Közgyűlés helyét, idejét az ülésen meghozott, illetve elvetett határozatokat, jelezve a támogató, elutasító vagy tartózkodó szavazatok számát. A jegyzőkönyvhöz csatolni kell (i) a Közgyűlési meghívó egy példányát és (ii) a Közgyűlés jelenléti ívét, amelyet minden jelen lévő tagnak alá kell írnia. A jegyzőkönyvet a Közgyűlés elnöke és a két szavazatszámlálónak megválasztott tag írja alá.

6.8 A Közgyűlés határozatainak kihirdetése

  1. A Közgyűlés határozatai a határozathozatal napján hatályossá válnak.
  2. Az Elnökség köteles a Közgyűlés határozatait a Közgyűlés napját követő öt munkanapon írásban megküldeni a tagok részére.

VII. AZ EGYESÜLET ELNÖKSÉGE

7.1 Általános rendelkezések

  1. Az Egyesület irányításával és operatív vezetésével kapcsolatos minden olyan döntés meghozatalára, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe az Elnökség jogosult.
  2. Az Elnökség feladatkörébe tartozik:
    1. az Egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
    2. a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése;
    3. az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése;
    4. az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
    5. az Egyesület jogszabály és az Alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;
    6. a Közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
    7. az Elnökség által összehívott Közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
    8. részvétel a Közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
    9. a tagság nyilvántartása;
    10. az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
    11. az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
    12. az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele.
  3. Az Elnökség három (3) természetes személy tagból áll.
  4. Az Egyesület Elnökségének tagjai maguk közül választják meg:
    1. az Elnökség Elnökét;
    2. az Elnökség Alelnökét;
    3. és az Elnökség Titkárát.
  5. Az Egyesület Elnöke: dr. Ágoston Viktor Antal.
    Az Egyesület Alelnöke: Jurácz Zoltán.
    Az Egyesület Titkára: Gillemot Katalin Andrea.

7.2 Kizáró és összeférhetetlenségi szabályok

  1. Nem lehet az Elnökség tagja az, aki:
    1. tizennyolcadik életévét nem töltötte be;
    2. más társadalmi szervezetnél vezető tisztségviselő pozíciót tölt be; vagy,
    3. a vonatkozó jogszabályok összeférhetetlenségi szabályai (többek között a Ptk. 3:22. §) alapján ilyen nem tölthet be.
    4. közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll.

7.3 Az elnökségi tagság létrejötte

  1. Az Elnökséget a Közgyűlés választja tagjai közül három (3) évre
  2. Amennyiben az Elnökség tagjai közül a tagok valamelyikének elnökségi tagsága a rá vonatkozó három (3) éves kinevezési időtartam lejártát megelőzően megszűnik, a helyette újonnan megválasztott tag megbízatása az eredetileg megválasztott tag megbízatási idejének hátralévő időtartamára szól .
  3. A mandátum lejárta után az Elnök e tisztségre legfeljebb egy alkalommal választható újra.
  4. A tagsági jogviszony a megválasztott tag általi elfogadással jön létre.

7.4 Az elnökségi tagság megszűnik:

  1. ha a kinevezési idő lejár;
  2. ha az Elnökség tagja a tisztségről lemond;
    A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni és a jegyzőkönyvben rögzíteni kell vagy, a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökség többi tagjával. Lemondás esetén a Közgyűlés a soron következő ülésén új tagot választ a megüresedett elnökségi pozícióra.
  3. ha az Elnökség tagját a Közgyűlés visszahívja;
    Az Egyesület tagjainak legalább 10%-a az indokok megjelölésével írásban indítványozhatja az Elnökség bármely tagjának visszahívását, amennyiben megítélése szerint az adott Elnökségi tag az Egyesület céljaival ellentétes tevékenységet folytat, vagy az Egyesület céljait szándékosan vagy gondatlanul, tevékenyen vagy mulasztással akadályozza. Az Elnökség tagjának visszahívásáról szóló javaslattal egyidejűleg a kezdeményező tagoknak új elnökségi tagot kell javasolniuk. A Közgyűlés a két kérdésről egyszerre határoz;
  4. az Elnökségi tag halálával;
  5. az Elnökségi tag cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
  6. az Elnökségi taggal szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

7.5. Elnökségi ülések rendje:

  1. Az Elnökség üléseit szükség szerinti gyakorisággal, de legalább félévenként tartja.
  2. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze. Bármely elnökségi tag, az ok megjelölésével javasolhatja az Elnökség ülésének összehívását. Amennyiben az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, vagy, ha az Elnökség más tagjának kezdeményezésére nem hívja össze az Elnökséget, akkor az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja.
  3. A meghívót, amely tartalmazza az ülés helyét, idejét és napirendjét az Elnökség ülésének napját 8 nappal megelőzően elektronikus levélben (e-mailben) kell megküldeni az Elnökség tagjainak.
  4. Az Elnökség tagja személyesen vagy, amennyiben erről előzetesen a többi tagot az adott tag tájékoztatta, elektronikus hírközlő eszköz (videokonferencia) útján vehet részt az Elnökség ülésén.
  5. Az Elnökségi ülés határozatképes, ha a szavazásra jogosult elnökségi tagokból legalább három (3) fő jelen van.
  6. Az Elnökség döntéseiről határozatot hoz . Határozatait nyílt szavazással, a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével (50%+1) hozza. Szavazategyenlőség esetén a szavazást meg kell ismételni. Ha másodszorra is szavazategyenlőség áll fenn, akkor az előterjesztést elvetettnek kell tekinteni.
  7. Az Elnökségi ülésekről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet Titkár készít, és amelyet az Elnök és az ülésen jegyzőkönyv-hitelesítőnek választott tag ír alá. A jegyzőkönyvnek tartalmazni kell az ülésen elfogadott döntések és határozatok pontos szövegét , azok hatályát, illetve a döntést támogatók, ellenzők, valamint tartózkodók számarányát.
  8. Az Elnökség a döntéseiről a döntés időpontját követő 5 munkanapon belül írásban tájékoztatja az érintetteket.

7.6 Az Elnök feladatai:

  1. az Egyesület működésének irányítása az Alelnökkel közösen;
  2. a Közgyűlés és az Elnökségi ülések levezetése;
  3. a határozatok végrehajtásáról való gondoskodás;
  4. minden egyéb feladat, amelyet az Elnökség határozatai az Elnök feladataként határoznak meg.

7.7 Az Alelnök feladatai:

  1. az Egyesület működésének irányítása az Elnökkel közösen;
  2. az Elnök akadályoztatása esetén a Közgyűlés és/vagy az Elnökség üléseinek levezetése.
  3. a tagok tájékoztatása az Egyesület munkájáról;
  4. minden egyéb feladat, amelyet az Elnökség határozatai az Alelnök feladataként határoznak meg.

7.8. A Titkár feladatai:

  1. elkészíti és kezeli a Közgyűlés és az Elnökség határozatait tartalmazó iratokat;
  2. kezeli az Egyesület iratait;
  3. vezeti az Egyesület tagnyilvántartását;
  4. kezeli az Egyesület tagdíj-befizetési nyilvántartását;
  5. kezeli az Egyesület bevételi és kiadási bizonylatait;
  6. felügyeli az Egyesület által szervezett versenyek és egyéb rendezvények költségvetését.

VIII. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

8.1. Az Egyesület képviselete

  1. Az Egyesületet bármely két elnökségi tag együttesen képviseli.
  2. Az Egyesület nevében történő aláíráshoz bármely két elnökségi tag együttes aláírására van szükség.

8.2 Szerződéskötési jogkör

Az Egyesület nevében kötendő minden szerződés aláírásához szükséges az Elnökség előzetes jóváhagyó döntése. Kivételt képeznek a kis értékű, az egyesület napi működéséhez szükséges kötelezettségvállalások maximum 10000 forint értékben.

IX. TISZTELETBELI TAGSÁG

9.1. Tiszteletbeli tagság keletkezése

  1. A Közgyűlés az Elnökség javaslatára az Egyesület tiszteletbeli tagjává választhat bármely személyt, akit az Egyesület céljait figyelembe véve erre érdemesnek tart.
  2. A tiszteletbeli tagság az erre megválasztott személy elfogadásával jön létre.

9.2. Tiszteletbeli tag jogai és kötelezettségei

  1. A tiszteletbeli tagot a többi taggal azonos jogok illetik meg, azzal hogy a Közgyűlésen nem szavazhat.
  2. A tiszteletbeli tagot a többi taggal azonos kötelezettségek terhelik, azzal hogy tagdíjat nem köteles fizetni.
  3. Amennyiben a tiszteletbeli tag úgy határoz, hogy tagdíjat fizet az Egyesület részére, a tagdíj befizetésével egyidejűleg jogosulttá válik a Közgyűlésen való szavazásra.
  4. A tiszteletbeli tag vezető tisztségviselőnek nem választható.

X. VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

10.1. Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Ptk, a Civil Törvény, valamint a sportról szóló 2004. évi I. törvény rendelkezései irányadók.

10.2 Az Egyesület feletti általános törvényességi felügyeletet a Ptk.3:34. § (1) bekezdése alapján az Egyesületet nyilvántartó Budapest Környéki Törvényszék, míg törvényességi ellenőrzését a Pest Megyei Főügyészség látja el.

10.3 Írásbeliség, kézbesítés

  1. Ahol a jelen Alapszabály írásbeliséget követel meg, ott írásbelinek kell tekinteni:
    1. a tag által az Egyesület számára bejelentett levelezési címre postai levél útján küldött küldeményt; illetőleg
    2. a tag által az Egyesület számára bejelentett e-mailre küldött, az aláírt dokumentum scannelt vagy fotózott példányát csatolmányként tartalmazó elektronikus küldeményt.
  2. A tag köteles gondoskodni róla, hogy az Egyesület nyilvántartásaiban minden időben olyan levelezési cím és e-mail cím szerepeljen, amelyen az Egyesület által számára küldött küldeményeket fogadni tudja.
  3. A küldött küldemény kézbesítettnek tekintendő:
    1. postai küldemény esetén a postára adást követő 5. napon.
    2. e-mail küldemény esetén az elküldést követő napon.

10.4 Az Egyesület megszűnik:

  1. ha a tagok kimondják megszűnését;
  2. az arra jogosult szerv megszünteti;
  3. megvalósította célját, vagy az Egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg;
  4. az Egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a 10 főt.

10.5 Az Egyesület bírósági feloszlatása esetén a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyon állami tulajdonba kerül, és azt a sportpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében az utánpótlás-nevelés támogatására kell fordítani. Az Egyesületnek a bírósági nyilvántartásból való törlésére akkor kerülhet sor, ha a MOB igazolja, hogy az Egyesület az állami sportcélú támogatás felhasználásával a 2004. évi I. törvényben, valamint az államháztartás működésére vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően elszámolt, vagy azt, hogy az Egyesület állami sportcélú támogatásban nem részesült.

Kelt: Budapest, 2017. október 11.

dr. Ágoston Viktor Antal
Elnök